Barion Pixel

Menü

Asszertív Tréning

Tízmilliószoros napok

Asszertív Tréning Szerző: Jekkel Orsolya
Tréner, coach, egyetemi óraadó

2019. február 19. (kedd): Ezen a napon vezető tréner voltam egy olyan cégnél, ahol azon a napon a cég szakmai vezető utódjelöltje is voltam és két nagyon jó barátom is ott dolgozott. Egész nap önismereti tréningen voltunk! Azt éreztem, hogy: „Ez az! Alakulnak a dolgok! Ez volt az első Tízmilliószoros nap, amiről tudtam, hogy az.

 

2019. május 18. (szombat): Éves stratégiát csináltunk a cég tulajdonosával, aki egyben a szakmai példaképem is volt. Ebédre a kedvenc ételemet ettük, amit direkt erre a napra főztem. „Munka” közben elmentünk úszni, ami mindkettőnk közös hobbyja volt és annak érdekében is mentünk, hogy sokat „ússzunk a sikerben” a jövőben. Beszélgetéseink közben kimondtam, hogy „ Én tréner vagyok, én másokat tanítok, nehogy már nekem valami bajom legyen!” Ekkor nagyot nevetett és nagy betűkkel felírta ezt az egyik Flip-chart táblára.

Este, miután hazaértem azon gondolkoztam, hogy lehet akkor még nekem is van dolgom magammal?

2019. július 6. (szombat): Ezen a napon nem is tudtam, hogy tízmilliószoros nap van. Ezen a napon annyit dolgoztam, hogy a naptáram óráról órára be volt osztva és már hónapok óta átlagosan heti 3-4 nap tréninget tartottam (Véleményem szerint trénerként a heti maxium 2 nap tréning az ideális az egészséges munka-magánélet egyensúly szempontjából). Ekkor már aláírt adásvételi szerződésem voltt a hzázamra, ami megvásárlása végre biztonságot jelentett számomra, ezért egyáltalán nem bántam, hogy ilyen sokat dolgozom.

 

2019. november 18. (hétfő): Előtte szombaton érkeztünk haza Magyarországra egy 3 hetes amerikai útról, a cég vezetőjével egy 2 hetes személyiségfejlesztő tréningen voltunk Floridában. 1 hétig utaztunk és nagyon sok outlet centert meglátogattunk. Azon a napon éppen a cég amerikai terjeszkedésére készítettük a stratégiát, Disney stratégia alapján. Ezen a hétfőn az új Calvin Klein ruhámban voltam és azon gondolkoztam, hogy milyen jó, hogy ilyen sok outletben voltunk Amerikában, mert a Calvin Klein, Columbia, Tommy Hilfiger, és Levis márkák igencsak közel kerültek a szívemhez.

 

2020. március 9.(hétfő): Azon a napon tele voltam energiával, már tudatosan foglalkoztam önismerettel. Szombat este egyedül elmentem Veszprémbe a Hétköznapi csalódások koncertre azért, hogy szembenézzek a múltam egy időszakával. Pénteken este jöttem rá, hogy még van vele dolgom és azzal a lendülettel utánanéztem, hogy hol lesz legközelebb koncert. Láttam, hogy Veszprémben és még éjszaka lefoglaltam az aznapi szállásomat, ezzel is megelőzve, hogy szombat reggel ezt kevésbé érezzem jó ötletnek.

A koncert nagyon jó volt, végig gyorsan, de óvatosan vezettem. Azt éreztem, hogy szabad vagyok és imádok vezetni!

A hétfő reggel kicsit döcögősen indult, mert a cég tulajdonosának balesete volt az álmai szalonautójával. Nem baj, gondoltam, ez nem jelent semmit, ettől még Tízmilliószoros nap van. Mikor este hazaértem, azon gondolkoztam, most rossz érzésem van. Mint, amikor a Trónok Harcában valaki azt mondja, hogy „Közeleg a tél!”

 

2020. június 5. (péntek): 2020. március 13-14-15-én, úgy éreztem, hogy egy hétvége alatt romba dőlt az életem. Elindult a Covid járvány, a március 16-ai héten sorban mondták le a tréningeket és pár nap alatt üres lett a naptáram, ami fél évre előre tele volt. Ezzel együtt a bevételem is megszűnt, úgy, hogy közben a házfelújítás közepén voltam.

Erre a júniusi péntekre már megtanultam online tréninget tartani, de azon a napon tartottam először újra személyesen tréninget, úgy hogy előtte az időm nagy részét egyedül töltöttem a lakásomban online tréningek tartásával, annak érdekében, hogy valamennyire tudjon haladni a felújítás.

Akkor azt éreztem, újra kinyílik, enyém a világ, és nem kell elearning anyagokat gyártanom az életem hátralévő részében, addig attól féltem, hogy a COVID miatt megszűnik a szakmám.

A tréning után elmentem ünneplésképpen a Premier outlet centerbe a Levis boltba, ami pár nappal előtte nyitott ki újra, hátha ismét megtalálom a tökéletes új farmeremet. Nem sikerült.

Akkorra már minden hétvégén gletteltem és az ütve fúrót is tudtam már használni.

 

2020. november 7. (szombat): Ezen a napon már ismét szabadúszó tréner voltam a COVID közepén, nulla bevétellel. A villanyszerelő éppen egy konnektort szerelt, s nekem az jutott eszembe,  hogy nem igaz, hogy még ezen a napon is itt vagyok! A nyáron heti 60 órában újítottam fel a házat, augusztusban elvették a jogosítványomat és még ma is itt vagyok! Na innen szép nyerni! Ezen a napon Scooter Fck2020 száma volt a kedvenc zeném.

 

2021. február 27. (szombat): Már pénteken tudtam, hogy ez a nap jó lesz, hiszen este 7-kor hívott az utánképzés következő állomásaként a gyakorlati oktatóm, hogy pár napon belül kezdhetjük a képzést és így már csak 1-2 hónap és ismét lesz jogosítványom, nem 3-4, mint addig hittem.

Ekkor már rendszeresen gyalogoltam és ezen a szombaton sokat táncoltam is, mert tudtam, hogy holnap sokkal jobb lesz. Már folyamatosan adtam saját magamnak ismét pozitív visszajelzést. Sokat hallgattam Palya Bea, Igen című számát és elkezdtem szeretni önmagam.

 

2021. május 26. (szerda): Már napokkal előtte készültem erre a napra. Rögtön éjfél után egy 3 órás gyaloglással kezdtem a napot, már tudatosan azt képzeltem, hogy minél többet gyaloglok, annál messzebb vagyok a rossz dolgoktól, amik történtek velem. Amikor lefeküdtem aludni, tudtam, hogy szuper napom lesz. Sokat bicikliztem és gyalogoltam ezen a napon.

 

2021. július 14. (szerda): Direkt erre a napra egyeztettem egy tárgyalást egy nagyon fontos, régi és kedves ügyféllel. Ez be is jött, el kezdett beindulni az élet számomra is.

 

2021. október 27. (szerda): Ezen a napon nagyot kockáztattam, sokat vezettem és sokat tanultam belőle.

 

2022. március 18. (péntek): Ezen a pénteken szárnyaltam, már megvolt a repülőjegyem májusra az El-caminora Már hálás voltam a COVIDnak, mert ha nem vezetik be 2020. novemberében az este 8 utáni kijárási tilalmat, akkor nem kezdek el mindennap 6-7-kor gyalogolni és nem lehetnék újra szabad a saját rossz gondolataimtól.

 

2022. június 14. (kedd): Ezen a napon két napi gyalog útra voltam Sanitago de Compostellától. Ismét élveztem, hogy gyalogolok és azt éreztem, hogy úton vagyok.

 

2022. augusztus 1. (hétfő): Ezen a napon jöttem el Fisterrából. Az első repülőjegyemet június 9-ére vettem meg. Aztán minden héten valamilyen indokkal módosítottam a járatot, végül augusztus 1-ében sikerült megállapodnom magammal, hogy ez egy jó nap lesz hazajönni.

A másik indok, ami miatt erre napra foglaltam a repülőjegyet, az volt, hogy féltem attól, ha ezen a napon nem jövök el, akkor örökre ott maradok.

Július 19-én Fisterrában lettem 35 éves. Erre a napra is volt egy repülőjegyem, amit azzal az indokkal foglaltam át az első július 9-ei dátumról, hogy a születésnapom megfelelő nap lesz hazajönni. Ahogy közeledett a szülinapom, egyértelművé vált, hogy nem volt jó ötlet, hogy azt terveztem, hogy a nap nagy részét utazással és a reptérem töltöm.

Azt éreztem, hogy 35 éves lettem, az időm drágul és attól féltem, hogy ha hazajövök és kénytelen leszek szembenézni a valósággal, akkor vissza kerülök a 1,5 évvel ezelőtti önmagam szintjére és kezdhetek mindent megint előlről.

Ezért azt mondtam, hogy már semmi sem érdekel, akkor is ott maradok.

Mindig azt mondtam, hogy ezzel majd ráérek itthon foglalkozni, Fiisterrában álmodhatok.

Nagyon hálás voltam magamnak, hogy annak ellenére, hogy közben milyen változások (KATA változás, infláció, rezsi) voltak itthon, szerettem magamat annyira, hogy ott maradtam 40 napot.

Amikor felszálltam a buszra, tele voltam félelemmel. Mi lesz? Mit fogok csinálni? Kénytelen leszek elmenni alkalmazottnak? Ennek ellenére bíztam abban, hogy tízmilliszoros nap van, ezért minden rendben lesz.

 

Ma, 2022. november 15-én bolognai spagettit eszem. Már biztos vagyok abban, hogy teljesen mindegy, hogy úgy döntök, hogy Fisterrába költözöm vagy itthon maradok, a lényeg, hogy bízzak abban, hogy a siker az egyetlen utam.

Már tudom azt, hogy a gondolataimból lesznek az érzéseim, amik meghatározzák azt, hogy milyen a hozzáállásom, ennek megfelelően pedig teremtem a jövőmet.

Nevezhetjük ezt a vonzás törvényének is, vagy úgyis, ha ezt elhiszem, akkor hajlandó vagyok kinézni a dobozból és a helyzetnek megfelelően változtatni még akkor is, ha már volt egy tervem, ami nem működött.

Hiszek ebben és már tudom, hogy ezt semmilyen járvány, háború, politikai vagy gazdasági döntés nem tudja befolyásolni.

Amikor erre rájöttem, eszembe jutott a Micimakó idézet, ami nem is olyan régen nagy hatással volt rám. „Ne nézz hátra Malacka, nem arra megyünk, Tízmilliószoros nap van!”

Camino Mesék:

Hamarosan új Mesét írok. Ha szeretne értesülni róla, iratkozzon fel hírlevelünkre!

A hírlevélben az új Tudástár cikkekről, Mesékről és Eseményekről értesítjük Önöket, akkor küldünk hírlevelet, ha valóban van mondanivalónk.

Küldés