Szerző: Jekkel Orsolya
Vele is a törzshelyemen találkoztam. Éppen hazafelé tartottam a strandról, piros bikinifelsőben és szoknyában voltam. Bementem a kávémért, kiültem a teraszra. Láttam, hogy pár zarándok ül egy asztalnál, náluk volt a hátizsákjuk.Gondoltam, hogy éppen most érkeztek. A társaság egyik tagja elkezdett velem beszélgetni, mondtam neki, hogy gratulálok és üdvözlöm őket Fisterrában. A mexikói ekkor nézett rám először, az első mondata az volt, hogy „Te rendkívül szép vagy!”. Mondtam neki, hogy köszönöm. Beszéltünk még pár mondatot, aztán elkezdték az asztalomhoz közelebb húzni a sajátjukat, ekkor már azt éreztem, hogy ez már terhes nekem. Annak ellenére, hogy hevesen tiltakoztak és próbáltak rávenni arra, hogy igyak velük egy italt, elköszöntem és otthagytam őket.
Legközelebb a karnevál estélyén találkoztam vele. Magától odaült az asztalomhoz. Pár perc beszélgetés után 
megkértem, hogy üljön vissza a sajátjához, mert egyedül szeretnék lenni. Mivel nem volt hajlandó, ezért ott hagytam.
Pár nap múlva éppen a strandról tartottam hazafelé, amikor a bolt előtt ült a parton. Rögtön köszönt és mondta, hogy üljek oda mellé beszélgetni. Először még megfordult a fejemben a gondolat, hogy lehet, hogy egy új, érdekes embert ismerhetek meg a személyében, akitől még tanulhatok is, ezért elindultam felé. Ekkor mondta, hogy várjak pár percet, mindjárt hoz nekem is egy sört meghív! Mondtam, hogy sört, azt nem kérek köszönöm, de pár percre leülök mellé beszélgetni. Elkezdett erősködni, hogy akkor is hoz egyet, ekkor mondtam neki, hogy nem és otthagytam.
Dühös voltam! Dühös voltam rá! Eddig háromszor mondtam nemet, ennek ellenére ilyen erőszakosan nem hagy békén. Dühös voltam magamra! Nem tanultam az első két esetből és akartam adni neki még egy esélyt.
Ekkor belém hasított a felismerés, hogy ennek az embernek az volt az első reakciója, amikor meglátott, hogy „Te rendkívül szép vagy!”
Ebben a pillanatban elszállt minden dühöm és hálás voltam neki. Amikor hazaértem, az volt az első dolgom, hogy post-it-ekkel kiraktam a falra ezt a mondatot.
Amikor kész volt a felirat, leültem és néztem. Elgondolkoztam azon, hogy nagyon sok esemény volt a múltamban, ami rombolta az énképemet, azt a képet, amit a tükörben látok. Én ezzel a témával már sokat dolgoztam, most mégis azt éreztem, hogy, rendkívül hálás vagyok neki, hogy ismét emlékeztetett arra, hogy mit is látok a tükörben.
Néhány nap múlva egy koncerten voltam egy bárban. Megérkezett a mexikói és megkérdezte, hogy hogy hívnak és honnan jöttem. Mondtam neki, hogy ezekre a kérdésekre már háromszor válaszoltam, többször nem fogok. Nem elég, hogy nem hagy békén, még nem is figyel arra, amit mondok.
Elkezdtem Johan egyik barátjával beszélgetni, amihez Johan tolmácsolt. A mexikói közben folyamatosan beszélt hozzám és egyre közelebb jött. Amikor már tényleg az intim zónámban volt, akkor mondtam, hogy most álljon meg a menet! Megmutattam neki a képet, amin a „Te rendkívül szép vagy!” felirat van a szobámban.
Elmondtam neki, hogy nagyon köszönöm, erősítette az önbizalmam amikor ezt mondta, viszont arra kérem, hogy fejezze be ezt a viselkedést!
Az, hogy ezután Johan egy ennél sokkal kevésbé asszertív módon erősítette meg a kérésemet, már egy kevésbé fontos része a Mesének.
Kövessen Instagramon!
Camino Mesék:
A hírlevélben az új Tudástár cikkekről, Mesékről és Eseményekről értesítjük Önöket, akkor küldünk hírlevelet, ha valóban van mondanivalónk.
