Barion Pixel

Menü

Asszertív Tréning

Camino Mesék: Buen Camino II. rész

Buen Camino I. Még 6+1 dolog, amit 2022-ben tanultam:  1. Könnyen és egyszerűen. Az Asszertív Tréning weboldalt 2020 novemberében kezdtük és 2022 májusában készült el. Az elején még a feladat gondolatától is rossz kedvem lett. Nagyon sok a részlet, amit utálok (erősen N-es személyiség vagyok). Ennek megfelelően, be is vonzottam azt, hogy nagyon nehéz és borzalmas ez a feladat és az is volt. Amikor egyszer már majdnem azt hittem, hogy kész van, akkor hirtelen az egészet újra kellett kezdeni egy másik rendszerben. Amikor rájöttem arra, hogy teljesen feleslegesen fizettem ki egy teljes weboldal elkészítését, akkor végre megtanultam, hogy „Nem akarásnak nyögés a vége”. A gépemen átraktam minden fájlt a „Szeretem csinálni” mappába és onnantól kezdve könnyen és egyszerűen fejlődött és épült fel a weboldal. A gondolataimból lesznek az érzéseim, aminek köszönhetően a helyzethez való hozzáállásomon keresztül alakítom saját magam a történéseket. Amikor azt érzem, hogy ez nagyon nehéz lesz, akkor mindig eszembe jut, hogy nézzek ki a saját dobozomból, váltsak nézőpontot, vizsgáljam meg kívülről a helyzetem. Ilyenkor mindig találok egy olyan megoldást, ami sokkal jobb, mint amik eddig eszembe jutottak és könnyen és egyszerűen tudom kivitelezni. Ehhez csak nézőpontot kell váltanom. Azt is megtanultam, hogy a részletekhez való hozzáállásomon is tudok pozitív irányba változtatni, ha fontos az adott feladat. Igaz, számomra nagyobb energia, de ha szeretném, meg tudom tenni.       2. Ne ítélj! 2022 nyarán majdnem nagyon sok élménytől és tanulástól fosztottam meg saját magam azáltal, hogy előítéletek voltam bennem. Előtte azt gondoltam, hogy ezzel én már dolgoztam, én már nem vagyok előítéletes, de kiderült, hogy mégis volt még bennem. Akkor megtanultam, hogy előítéletmentesen sokkal szebb az élet. Később arra is rájöttem, mennyire fontos, hogy a saját magammal szembeni előítéleteken is dolgozzak. Amikor túl magas elvárást támasztok saját magammal szemben, az egy előítélet. Amikor dühös vagyok magamra vagy másokra, az is egy előítélet. Amikor dühös vagyok, akkor tehetetlennek érzem magam, mert azt gondolom, hogy nincs hatásom a végkimenetelre. Amikor megértettem azt, hogy én vagyok a felelős az életemért, az nagyon sokat segített abban, hogy az ilyen jellegű gondolatokat, ezáltal érzéseket el tudjam engedni és sokkal szabadabbnak érezzem magam.         3.    Mások mit szólnak? Régebben is sokat nevettük már az azon a barátaimmal, hogy én mindig úgy éltem az életem, hogy a figyelmemnek csak kis része volt azon, hogy mások mit fognak majd szólni ahhoz, ha ezt meg ezt csinálom? Finisterrében rájöttem arra, teljesen felesleges ezzel foglalkozni, mert az egy feltételezés. Itt feltehetném a már híressé vált kérdést „Tisztelettel kérdezem azoktól, akik úgy élték le az életüket, hogy „mit szól majd a falu népe?”, hogy végül mit szóltak?         4.    A pozitív visszajelzés hatalma. A pozitív visszajelzést mindig nagyon értékes eszköznek tartottam. Viszont 2022-ben valahogy sokkal többet kaptam, mint előtte és mivel gyakorlatban tapasztaltam, hogy milyen jó, emiatt én is sokkal többet adtam, ami pozitív irányba terelte a kapcsolataimat. Amellett, hogy másoknak is, saját magamnak is többet adtam. Mindig adtam magamnak pozitív visszajelzést, amikor rossz kedvem volt. Például amikor Burgosban felszálltam a buszra, akkor nagyon büszke voltam magamra, hogy addig elgyalogoltam és amiatt pedig kifejezetten, hogy gyulladt bokával is ilyen sokáig kitartottam, viszont ott volt az ideje, hogy változtassak. Ennek köszönhetően megjött az erőm és ismét élveztem a gyaloglást 2 nap pihenő után.         5.    A siker az egyetlen utam. Amikor rájöttem arra, hogy minden, ami velem történik, azért én vagyok a felelős, akkor úgy döntöttem, hogy akkor ha én vezetem a saját életem hajóját, nem engedem, hogy más irányba sodorjon a szél. Ez erőt adott, mindig tudtam, hogy jó fog történni, mert bíztam ebben. Vagy tanultam, vagy kiléptem a komfort zónámból, vagy elkezdtem máshogy csinálni, aminek köszönhetően folyamatosan sikerek keresztezik az utam.        6.    Erőforrások. Tudom saját magamról, hogy mivel vizuális vagyok, ezért nekem a képek, feliratok nagyon nagy erőforrások tudnak lenni. Tudatosan tele van a környezetem vizuális erőforrásokkal (képek, tárgyak, feliratok).   +1 Álmodj! Egy évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy 2023-ban ilyenkor ismét Spanyolországban leszek. Decemberben, amikor megvettem a repülőjegyet saját magam karácsonyi ajándékaként, még azt láttam reálisnak, hogy egy hetet tudok maradni. Január elején még kérdéses volt, hogy egyáltalán tudok-e jönni, akkor csak egy álom volt számomra az, amit ma, már biztosan tudok, hogy 3 hétig leszek Spanyolországban.  Január elején, amikor el voltam keseredve, mert attól féltem, hogy nem fogok tudni elindulni, azt mondtam magamnak, hogy ebből elég! Azzal, hogy ettől félek, nem fogok előrébb jutni. Ahol a figyelmem, ott a világom! Elkezdtem az előttem álló feladatokkal foglalkozni és nem gondolkoztam azon, hogy tudok-e majd menni? Csak azon volt a figyelmem, hogy mindent megoldjak! Amikor az éreztem, hogy nagy és bonyolult a feladat, akkor eszembe jutott, hogy „Könnyen és egyszerűen!” és megváltoztattam a hozzáállásomat vagy, nézőpontot váltottam. Amikor pár hét múlva elkezdtem tervezni a következő pár hónapot, akkor azt vettem észre, hogy még 2 hét is belefér. Pár nap múlva pedig arra is rájöttem, hogy kisebb változtatásokkal a 3 hetet is meg tudom oldani. Amikor lefoglaltam a repülőjegyet visszafelé is, akkor értettem meg igazán azt, amit egy barátom mondott nekem a nyáron. Azt mondta, hogy álmodjak! Akkor még csak a részleteket láttam, nem állt még össze a kép és rájöttem, hogy emiatt nem tudtam álmodni. Ezért már mindig a terveim közötti összefüggésekre építek, a célt és a nagy képet keresem. Ennek köszönhetően február 11-én megtartottam az első Camino Tréningemet, ami a résztvevők visszajelzései alapján sikeres volt. Arra vonatkozóan, hogy Finisterrében mit fogok csinálni 2 hétig, nincsenek konkrét terveim, egyetlen célom, hogy megtaláljam a tréning helyszínt, ahol a nyáron a Camino Tréningeket fogom tartani. A Camino és az (El)induló tréningekre hirtelen a terveimet is felülmúlta az érdeklődés és Május 22-23-24-én tartom az első 3 napos Elvonuló Camino Tréninget, ami mindig nagy álmom volt. A Camino Mesék olvasóinak száma egyre növekszik. A 40 nap Finisterrébent 2498-an, a Tízmilliószoros napokat 1539-en és a Buen Camino I. részét 2246-an olvasták. Amióta ezeket megtanultam, azóta tudok álmodni és azóta meg is valósítom az álmaimat, úgy, hogy közben élvezem azt, amit csinálok. Álmodj! Élvezd az Utad! Buen Camino!  

Asszertív Tréning

Camino Mesék: A konfliktusok

Amióta elkezdtem az önismeretem fejlesztésével komolyabban foglalkozni, azóta azt vettem észre, hogy folyamatosan konfliktusok keresztezték utamat. Voltak olyanok, amik a kapcsolat megszűnéséhez vezettek és olyanok is, amik erősebbé tették azt. Ennek két kiváltó oka volt. Az egyik, hogy mindig hittem abban, hogy „Minden megoldott konfliktus erősíti a kapcsolatot”, ezért elkezdtem tudatosabban alkalmazni és kimondtam azokat a dolgokat, amik számomra nehezítik a kapcsolat jövőbeli fenntartását. Másrészt pedig mostmár szeretem saját magam annyira, hogy eldöntöttem, hogy az olyan kapcsolataimra fordítom a figyelmem és az energiám, amik számomra örömet okoznak. Sokat gondolkoztam azon, hogy mik voltak azok az okok, amik azt segítették elő, hogy az elmúlt években ilyen nagy személybeli változások történtek az életemben és rájöttem arra, hogy tudattalanul is, de elkezdtem alkalmazni Cheryl Richardson idézetét („If you avoid conflict to keep the peace, you start a war inside yourself”) és már nem félek kimondani azokat a rossz érzéseket, amiket régebben magamban tartottam. Ezeket a változásokat nagyon pozitívként élem meg, ezért azt gondolom jól döntöttem, hogy sokkal jobban kiállok magamért. Ha elkerülöm a konfliktust a béke megőrzése érdekében, azzal háborút indítok saját magamban. Ha elkerülöm a konfliktust annak érdekében, hogy fennmaradjon egy olyan kapcsolatom, ami számomra nem jó, akkor sérülnek az érdekeim és rosszul érzem magam, még akkor is, ha ezt nem vallom be még saját magamnak sem. Ha annak érdekében, hogy megmaradjon a viszonyunk, a másik hajlandó változtatni, akkor az már egy óriási pozitív visszajelzés, hogy ez számára is fontos. Ezáltal én is tudom teljesen más nézőpontból nézni a helyzetet, ami segít abban, hogy erősebbé és jobbá váljon a kapcsolatunk. Ha kimondom azokat a dolgokat, amik számomra problémát okoznak, azaz visszajelzést adok, akkor abból a másik is tud tanulni, hiszen nagyon sok esetben azt látom, hogy nem vagyunk tisztában azzal, hogy a viselkedésünk milyen hatással van a környezetünkre Amikor konfliktust okoz a másik működésmódja, akkor a másik lehetőségem az, hogy empatikus vagyok és beleképzelem magam az ő helyzetébe. Ilyenkor nagyon sokszor rájövök arra, hogy az ő szemszögéből nézve el tudom fogadni a viselkedését. Ilyenkor el tudom engedni a dühömet és javul a kapcsolatunk. Gyakran arra is rájövök, hogy az adott személy ennyit tud nyújtani számomra és elengedem a vele szemben támasztott elvárásaimat. Nem várom, hogy majd rájön erre és erre, olyan dolgokra, amire én szeretném, hogy rájöjjön. Nagyon fontosnak tartom, hogy a különböző helyzetek között tudjak különbséget tenni, amióta megismertem Assisi Szent Ferenc imáját, ez sokkal könnyebben megy. „Uram, adj türelmet, Hogy elfogadjam, amin nem tudok változtatni, Adj bátorságot, hogy megváltoztassam, Amit lehet, és adj bölcsességet, Hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.” Régebben számomra nagyon gyakran okozott kihívást, hogy elfogadjam azt, hogy vannak olyan helyzetek, amiken nem tudok változtatni. Gyakran szerettem volna másokat megváltoztatni, amikor törvényszerűen én húztam a rövidebbet. Viszont megértettem azt, hogy amellett, hogy ez nekem is rossz volt, ezzel mások autonómiáját szerettem volna elvenni. Tudom, hogy nagyon nem szeretem, ha valaki ezt próbálja velem tenni, ezért én is figyelek erre. Amióta megtanultam azt, hogy a helyzetemmel kapcsolatban akkor vannak negatív érzéseim, amikor azt hiszem, hogy nem tudok változtatni rajta, de még nem fogadtam el, hogy ez így van. Azaz, még nem tettem a kettő között különbséget. Rendszeresen emlékeztetem magam azokra, amiket egyszer már megtanultam és emiatt sokkal hatékonyabb vagyok, hiszen az összes energiám és figyelmem azon van, amire van hatásom. Sokkal jobban érzem magam, haladok előre, a múltamat pozitív erőforrássá alakítom és már azt is tudom, hogy az idő sok mindenre megoldás lehet.

Asszertív Tréning

Camino Mesék: Születésnapi Mese

  2013. július 19-én 26 éves lettem. Az elnök 2012. július 1-én adtam át egy egyetemi diákszervezet elnökségét az utódomnak. A harmadik diplomámat azért szereztem meg, mert ahhoz, hogy elnök lehessek, szükségem volt a diákjogviszonyra. Előtte az alapdiplomámat levelezőn csináltam, Londonban éltem. Amikor 2010-ben onnan hazaköltöztem 101 kg voltam. Utána nagyon gyorsan lefogytam és ezt megünneplendő befestettem a hajamat szőkére és élveztem, hogy felfigyelnek rám az embereket. 1 év után nem bírta tovább a hajam a szőkítést és leégett, emiatt ebben az időszakban nagyon rövid volt. Nagyon büszke voltam magamra, hogy amellett, hogy egyetemi diákszervezeti elnök voltam, még a köztársasági ösztöndíjat is megkaptam, amiért nagyon sokat tanultam. 1 éven keresztül egy helyi bizottságot vezettem, utána ott maradtam még 1 évig a diákszervezetben segíteni, addig az egyetem volt az életem, ennek hirtelen vége lett, nem találtam a helyem.   2014. július 19-én 27 éves lettem. A lázadó 11 hónap után felmondtam az első munkahelyemen. A diákszervezeti tapasztalatomnak köszönhetően, jött egy olyan lehetőség, hogy annak ellenére, hogy sosem szerettem volna „multinál” dolgozni, mégis ott kezdtem. 6 hónapon keresztül nagyon jól éreztem magam, olyan vezetőm volt, akit máig az egyik szakmai példaképemnek tekintek. 6 hónap után őt másfelé vitte az útja és én kaptam egy olyan főnököt, akire sem szakmailag sem emberileg nem tudtam felnézni. Mindig az volt a célom, hogy legyen meg napra pontosan az egy év tapasztalat, utána felmondhatok. Ez nem sikerült. Kitaláltam egy projektet, ami szerintem és több igazgató véleménye szerint is megoldás lehetett volna több szervezeti problémára, amikor a projektjavaslataimat elmondtam nekik, a beszélgetések valahogy mindig úgy alakultak, hogy esett néhány negatív szó is a főnökömről. A projekt öltetem előterjesztését magán akció keretein belül hajtottam végre, nem tájékoztattam róla a főnököm. Amikor ezt megtudta, olyan formában kaptam tőle  destruktív negatív visszajelzést, hogy amikor aznap kiléptem az irodaház ajtaján, már tudtam, hogy másnap csak felmondani jövök vissza. A születésnapomon annak ellenére, hogy nem volt munkám, szabadnak és felszabadultnak éreztem magam.     Az utazó 2015. július 19-én 28 éves lettem. Egy multinál dolgoztam, ahol amellett, hogy sok szakmai kihívás volt, teljes autonómiát kaptam a HR fejlesztésekben. Ezen a napon nagyon büszke voltam magamra, mert 1 év alatt 10 országban voltam. Boldognak és szabadnak éreztem magam.   2016. július 19-én 29 éves lettem. A vizsga Ezen a napon szabadságon voltam, direkt a születésnapomra egyeztettem le a vizsgatréninget egy tanácsadó céghez. A tét az volt, hogy bekerülök hozzájuk, mint külsős tréner, azaz rajtuk keresztül tarthatok tréningeket az ügyfeleiknek. Tudtam, hogy ha sikerül, akkor ez nagy hatással lehet a szakmai életemre. Szerettem a munkahelyemet, nem akartam ott hagyni, viszont már kevesebb volt a kihívás. Rögtön aznap megkaptam a pozitív választ, nagyon boldog voltam.   2017. július 19-én 30 éves lettem. Az álom valóra vált. Ezen a nyáron csak 1 hét volt, amikor nem dolgoztam. Direkt a születésnapom hetére nem szerveztem egy tréninget sem, születésnapi fesztivál hetet tartottam, nagyon fáradt, de boldog is voltam. Megvalósult a célom, amit 20-as éveim elején kitűztem, 30 éves korom előtt vállalkozó lettem. Miután előtte 1 évvel bekerültem a külsős trénerek közé, ősszel annyi munkám lett, hogy döntenem kellett! Maradok a biztos fix munkahelyemen, ahol már nem éreztem, hogy van eredménye a munkámnak? Vagy kilépek a bizonytalanságba úgy, hogy 2 hónapig van tele a naptáram? Amikor ezzel szembesültem, 2 órát gondolkoztam, utána meghoztam a döntést és az utóbbit választottam. 2 hónapig nagyon sok munkám volt, aztán hónapokon keresztül semmi. Volt olyan is, hogy miután már az összes ablakra új függönyöket varrtam , csak feküdtem a szőnyegen, azon gondolkoztam, hogy mi értelme az életemnek, ha hetek óta nem csináltam dolgoztam? Aztán elkezdtem az egyetemen tanítani, mint külsős oktató és bejött egy nagy munka. A 30. születésnapom nyarán egy projekt keretein belül bejártam az egész országot, minden megyében tartottam 1 nap tréninget, legalább heti 3-4 napon keresztül. Busszal, vonattal és húzós bőrönddel mentem és nagyon meleg volt. Amikor az egyik héten végre végeztem és örültem, hogy indulhatok haza, hirtelen akkora vihar kerekedett, hogy miután elindultam az állomásra a húzós bőröndömmel, vissza kellett fordulnom. Közben a fákba kapaszkodtam, hogy ne fújjon el a szél. Az intézményben vészeltük át a vihart, ahol a tréninget tartottam. Miután lecsendesedett, a résztvevők kivittek a zalaegerszegi vonat állomásra, ahol azzal szembesültem, hogy felsővezeték szakadás van és már nem indul vonat. Akkor azt hittem, aznap már nem érek haza, mégis sikerült. Másnap észrevettem, hogy a laptomom teljesen elázott.   2018. július 19-én 31 éves lettem. A vállalkozó Ezen a nyáron ismét szülinapi fesztivál hetet tartottam. Kékeden egy Kassa melletti kis faluban, az Elvonuló Tréning helyszínén voltam. Eredetileg csak pár napra mentem, viszont mivel direkt az egész hetem üres volt, ott maradtam 1,5 hétre. Azon a napon, amikor eljöttem, délután már a vonaton ültem Debrecenben felé teljes tréning felszereléssel, az utolsó napig élveztem a falusi élet előnyeit. A szülinapi bulimra mindenki eljött, akit meghívtam a faluból, a második kedvenc ételemet főztem bográcsban. Sok munkám volt, boldog voltam és szabad.   2019. július 19-én 32 éves lettem A vezető tréner A születésnapomon már aláírt adásvételi szerződésem volt a házamra. Azon a héten csak 3 napot tudtam kihagyni a munkából, mert vezető tréner voltam egy tanácsadó cégnél, ahol nagyon jól éreztem magam. Sok munkám volt és válogattam a tréningek között. Főleg vezetői és kiemelt munkatársi tréningeket tartottam. Azt éreztem minden sínen van.   2020. július 19-én 33 éves lettem. FCK2020 A COVID-nak köszönhetően egy hétvége alatt mondták le az összes tréningemet. Márciusban egyik pillanatról a másikra eltűnt minden bevételi forrásom, amire nagyon nagy szükségem volt, hiszen házfejújításban voltam. A nyárra ismét egyéni vállalkozó voltam a COVID közepén bevétel nélkül. Heti 40-50 órában újítottam fel a házat és semmi mást nem csináltam. Az önbizalmam és az önbecsülésem romokban volt. 2019 novemberében 3 hetet voltam Amerikában egy személyiségfejlesztő tréningen, 2020 januárjában azt éreztem, hogy minden a lehető legtökéletesebben alakul és márciusban ez az egész összeomlott. Úgy éreztem semmim sem maradt. Sehol sem láttam a kiutat.   2021. július 19-én 34 éves lettem. Jobban voltam Már elkezdtek alakulni a munkáim ismét, a régi ügyfeleimmel is felvettem a kapcsolatot, akiket a  vezető tréneri pozíció kedvéért elengedtem. Az eltelt 1 évben sokat foglalkoztam az önismeretemmel, sok dologra rádöbbentem. Elkezdtem keretbe foglalni azokat a gyakorlatokat, amiket csináltam és segítettek abban, hogy jobban legyek. Akkor még kerestem a tréning nevét, de tudtam, hogy ezzel szeretnék foglalkozni és szeretnék segíteni másoknak is. Nagyon sokat javult az önszeretetem 1 év alatt.   2022. július 19-én 35 éves lettem A világ végén 35 nap gyaloglás után júniusban, megérkeztem Fisterrába.  Mindig azt mondtam, hogy csak még 1 hetet maradok, aminek az lett a vége, hogy 40 napot és a születésnapomat is ott töltöttem. Nagyon büszke voltam magamra, hogy szeretem magam annyira, hogy ezeket a döntéseket 1-1,5 hetente meghozom és átfoglaltam a jegyem hazafelé. A születésnapom egy részét Johannal töltöttem és a bulimba az akkor minden számomra fontos fisterrai személy eljött. A kedvenc helyemen voltunk és hamburgert ettünk. Tudtam, hogy legkésőbb augusztus 2-án haza kell jönnöm és akkor szembe kell néznem azzal, hogy milyen változások történtek Magyarországon. Azon a napon a Camino Mesék írása volt a tervem, semmi más. A születésnapomon boldog és szabad voltam.   2023. július 19-én 36 éves lettem. 23 nap múlva indulok Az első repülőjegyem június 4-ére szólt. Amióta márciusban hazaértem, keményen dolgoztam azért, hogy ebben az időpontban el tudjak indulni és minimum 2 hónpig Spanyolországban lehessek. Amikor megvettem a repülőjegyem, akkor ez egy teljesen reális cél volt, azonban minden folyamatosan változott. Ahelyett, hogy én is tovább változtattam volna, el voltam foglalva azzal, hogy azon aggódtam, hogy vajon el tudok-e indulni és kint tudok-e maradni 2 hónapig. Semmi mással nem foglalkoztam, nagyon sokat dolgoztam és attól féltem, hogy nem sikerül a tervem. Április végén rájöttem arra, hogy a június eleji elindulás nem reális. Június 3-án átfoglaltam a repülőjegyemet augusztus 11-ére, de még ezek után is féltem, hogy nem fog sikerülni. Féltem egészen addig, amíg rá nem jöttem, hogy ha minden változik, akkor nekem is változtatnom kell. Feltettem magamnak kérdést, hogy ha nekem is és az ügyfeleimnek is az a jó, ha 30-40 napot maradnok, akkor miért is ragaszkodom a 60 naphoz? Amikor meghoztam azt a döntés, hogy 30-40 nap is ugyanolyan jó, mint a 60, utána minden megváltozott. Rájöttem, hogy az elmúlt hónapokban nagyon sok ember vett részt a Camino Tréningjeimen, a visszajelzések alapján sokat segíttetettem nekik.  Ők várják a folytatást, a Camino Elvonuló Tréning lassan tele van, itt az ideje, hogy elinduljak, eleget dolgoztam, ideje töltődnöm. Ma, 2023. július 19-én 36 éves lettem. 23 nap múlva indulok egy olyan útra, ami mindig is az álmom volt és ezzel együtt félelmetes is számomra. Sátorral fogok gyalogolni az óceán parton Fisterrába egyedül. Eddig nagyon sokat dolgoztam. Szombaton lesz az utolsó Camino Tréning az indulásom előtt, ezt még nagyon várom, utána már az útra készülök, mert 23 nap múlva elindulok. 6+1 dolog, amit 36 éves koromra megtanultam: 1. Ha minden egyszerre szeretnék megvalósítani, akkor semmire sem figyelek igazán. 2. Ha azt érzem, hogy az időm drága és emiatt türelmetlen vagyok, akkor nem élvezem az életem. 3. Fontosabb vagyok a feladataimnál és nem az számít, hogy mennyi eredményt értem el 1 év alatt, hanem az, hogy közben hogy éreztem magam. 4. Azzal foglalkozom, amit igazán szeretek és ebben magamra hallgatok. 5. Ami a hivatásom, abban sikeres vagyok. 6. Én vagyok a felelős az életemért. +1. A körülöttem lévő emberek a tükreim, azt fogják csinálni, amit engedek nekik, én húzom meg a határokat.