Szerző: Jekkel OrsolyaAmióta elkezdtem az önismeretem fejlesztésével komolyabban foglalkozni, azóta azt vettem észre, hogy folyamatosan konfliktusok keresztezték utamat. Voltak olyanok, amik a kapcsolat megszűnéséhez vezettek és olyanok is, amik erősebbé tették azt.
Ennek két kiváltó oka volt. Az egyik, hogy mindig hittem abban, hogy „Minden megoldott konfliktus erősíti a kapcsolatot”, ezért elkezdtem tudatosabban alkalmazni és kimondtam azokat a dolgokat, amik számomra nehezítik a kapcsolat jövőbeli fenntartását. Másrészt pedig mostmár szeretem saját magam annyira, hogy eldöntöttem, hogy az olyan kapcsolataimra fordítom a figyelmem és az energiám, amik számomra örömet okoznak.
Sokat gondolkoztam azon, hogy mik voltak azok az okok, amik azt segítették elő, hogy az elmúlt években ilyen nagy személybeli változások történtek az életemben és rájöttem arra, hogy tudattalanul is, de elkezdtem alkalmazni Cheryl Richardson idézetét („If you avoid conflict to keep the peace, you start a war inside yourself”) és már nem félek kimondani azokat a rossz érzéseket, amiket régebben magamban tartottam.
Ezeket a változásokat nagyon pozitívként élem meg, ezért azt gondolom jól döntöttem, hogy sokkal jobban kiállok magamért.
Ha elkerülöm a konfliktust a béke megőrzése érdekében, azzal háborút indítok saját magamban.
Ha elkerülöm a konfliktust annak érdekében, hogy fennmaradjon egy olyan kapcsolatom, ami számomra nem jó, akkor sérülnek az érdekeim és rosszul érzem magam, még akkor is, ha ezt nem vallom be még saját magamnak sem.
Ha annak érdekében, hogy megmaradjon a viszonyunk, a másik hajlandó változtatni, akkor az már egy óriási pozitív visszajelzés, hogy ez számára is fontos. Ezáltal én is tudom teljesen más nézőpontból nézni a helyzetet, ami segít abban, hogy erősebbé és jobbá váljon a kapcsolatunk. Ha kimondom azokat a dolgokat, amik számomra problémát okoznak, azaz visszajelzést adok, akkor abból a másik is tud tanulni, hiszen nagyon sok esetben azt látom, hogy nem vagyunk tisztában azzal, hogy a viselkedésünk milyen hatással van a környezetünkre
Amikor konfliktust okoz a másik működésmódja, akkor a másik lehetőségem az, hogy empatikus vagyok és beleképzelem magam az ő helyzetébe. Ilyenkor nagyon sokszor rájövök arra, hogy az ő szemszögéből nézve el tudom fogadni a viselkedését. Ilyenkor el tudom engedni a dühömet és javul a kapcsolatunk.
Gyakran arra is rájövök, hogy az adott személy ennyit tud nyújtani számomra és elengedem a vele szemben támasztott elvárásaimat. Nem várom, hogy majd rájön erre és erre, olyan dolgokra, amire én szeretném, hogy rájöjjön.
Nagyon fontosnak tartom, hogy a különböző helyzetek között tudjak különbséget tenni, amióta megismertem Assisi Szent Ferenc imáját, ez sokkal könnyebben megy.
„Uram, adj türelmet,
Hogy elfogadjam, amin nem tudok változtatni,
Adj bátorságot, hogy megváltoztassam,
Amit lehet, és adj bölcsességet,
Hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.”
Régebben számomra nagyon gyakran okozott kihívást, hogy elfogadjam azt, hogy vannak olyan helyzetek, amiken nem tudok változtatni. Gyakran szerettem volna másokat megváltoztatni, amikor törvényszerűen én húztam a rövidebbet. Viszont megértettem azt, hogy amellett, hogy ez nekem is rossz volt, ezzel mások autonómiáját szerettem volna elvenni. Tudom, hogy nagyon nem szeretem, ha valaki ezt próbálja velem tenni, ezért én is figyelek erre.
Amióta megtanultam azt, hogy a helyzetemmel kapcsolatban akkor vannak negatív érzéseim, amikor azt hiszem, hogy nem tudok változtatni rajta, de még nem fogadtam el, hogy ez így van. Azaz, még nem tettem a kettő között különbséget.
Rendszeresen emlékeztetem magam azokra, amiket egyszer már megtanultam és emiatt sokkal hatékonyabb vagyok, hiszen az összes energiám és figyelmem azon van, amire van hatásom. Sokkal jobban érzem magam, haladok előre, a múltamat pozitív erőforrássá alakítom és már azt is tudom, hogy az idő sok mindenre megoldás lehet.
Kövessen Instagramon!
Camino Mesék:
A hírlevélben az új Tudástár cikkekről, Mesékről és Eseményekről értesítjük Önöket, akkor küldünk hírlevelet, ha valóban van mondanivalónk.
