2023. augusztus 11. Erre a napra volt repülőjegyem, ezt a dátumot vártam több mint 1 éve. Ekkor minden adott volt ahhoz, hogy ismét elinduljak és 30-40 napot Spanyolországban töltsek.
Számoltam a napokat, mindent megterveztem. A terveim egy része megvalósult és olyanok is voltak, amik romba dőltek. Az utolsó 3 hétben nagyon megtanultam változtatni, az életem összes területe hirtelen más irányba indult el, mint ahogy én azt eredetileg jónak gondoltam.
Minden változott. Egy dolog volt állandó, az augusztus 11-e, ez jelentette a stablitást számomra, ez motivált egy-egy nagyobb kihívásnál.
1,5 nappal előtte, mégis úgy döntöttem, hogy nem szállok fel a gépre.
Augusztus 9-én megtartottam az utolsó tréningemet, utána rohanva próbáltam beszerezni azokat, amikre még mindenképpen szükségem volt az elinduláshoz. Szerencsére egymáshoz közel voltak a boltok. Nagyon örültem, hogy ezzel is könnyebb dolgom van.
Az „antiblister” zokni volt az egyik a listámon, amit annak ellenére, hogy tudtam, hogy a cipőt már ebben érdemes betörni, még nem vásároltam meg. Ennek egyik oka az volt, hogy számomra az mindig nagy kihívást okoz, ha egy olyan terméket kell megvásárolnom, ahol sok paramétert kell összehasonlítani, vagy túl nagy a választék. A másik oka pedig az volt, hogy legbelül azért féltem az elindulástól és nagyon sok az úttal kapcsolatos teendőt az utolsó pillanatra hagytam, mondván hogy a munka fontosabb.
Az utolsó napokban ennek már nagyon éreztem a súlyát, de valahogy minden fontosat sikerült beszerezni pont időben, emiatt azt gondoltam minden rendben van.
Többször történt egy-egy, az utat nehezítő kihívás, mint például: az egyik internetes vásárlásom alkalmával megadtam a bankkártyám adatait egy adathalász oldalon, emiatt a bankkártyámat le kellett tiltatnom, az új kártya érkezése 2 hét. Terveim szerint akkor én már Spanyolországban lettem volna, illetve a laptopomon egyszer csak nem kapcsolt be. Mindenre kitaláltam egy B tervet, ezért nyugodt voltam.
Amikor beléptem a túraboltba, nagy reményekkel az egyik eladóhoz mentem. Tudtam, hogy ebben a boltban szakmailag is értenek a termékekhez, ezért biztos voltam abban, hogy pár percen belül 3 pár „antiblister” zoknival távozom. Amikor mondtam, hogy mit keresek, az eladó közölte, hogy erről még nem is hallott, de mutatott pár túrazoknit.
Hirtelen nagyon csalódott lettem. Tudtam, hogy vagy találok itt egy megfelelőt, vagy elmegyek más boltokba is és akkor más teendőkre nem lesz elég időm. Kiválasztottam a legdrágább futó zoknit (ami mellesleg piros volt, ez komoly érv), mondván az biztos jó lesz.
Amikor kiléptem a boltból, kiderült, hogy az egyik ügyfelemnél van még pár órányi sürgős, fontos feladatom. Már erősen gondolkoztam azon, hogy ezt hova fogom besűríteni és közben nagyon rosszul éreztem magam. A zokni és ez a hír hirtelen mély letargiába döntött.
Feltettem magamnak a kérdést, most miért is érzem ilyen szörnyen magam? 1,5 nap múlva felszállok a gépre, akkor is, ha 1 percet sem alszom addig és kint is tudok zoknit venni, ha ez esetleg mégsem sem lenne jó!
Abban a pillanatban rájöttem, hogy azért voltam olyan borzalmasan, mert nem szeretnék felszállni a gépre, most itthon érzem jól magam.
Napok óta éreztem, hogy valamilyen nagy teher van rajtam, csak azt nem tudtam, hogy mi az. Soha nem gondoltam volna, hogy ez a terhem. Mindegyik Caminóm előtt már hónapokkal számoltam a napokat és alig vártam, hogy a repülőn legyek. Most ez változott, hiszen most itthon érzem jól magam.
Elkezdtem gondolkozni, hogy mi történne, ha itthon maradnék és rájöttem, hogy semmi, hiszem ez egy saját magamnak felállított cél volt, nagyon sokáig ez volt az álmom, de most nem az. Akkor miért is ragaszkodom ilyen erősen egy olyan dologhoz, ami most rossz érzésekkel tölt el?
Rájöttem, hogy rosszul érzem magam, ha arra gondolok, hogy 30-40 napig külföldön leszek, mert most itthon érzem jól magam.
Abban a pillanatban eldöntöttem, hogy itthon maradok.
A biztonság kedvéért azért átgondoltam, hogy mi is történik, ha most nem indulok el. Sorra vettem az észérveket és rájöttem, hogy semmi! Sőt, még a tények is azt támasztják alá, hogy jól döntöttem.
Már rutinosan módosítottam a repülőjegyem, hiszen az elmúlt időszakban többször csináltam ilyet:
Itthon maradtam, mert most itthon érzem jól magam.
Camino Mesék:
A hírlevélben az új Tudástár cikkekről, Mesékről és Eseményekről értesítjük Önöket, akkor küldünk hírlevelet, ha valóban van mondanivalónk.